Az elmúlt évszázadban az egyházak egy folyamatosan változó társadalmi környezethez alkalmazkodva töltötték be hivatásukat. A két világháború között az újonnan született román nemzetállamban a helyét kereső magyar közösség szolgálatában álltak, majd öt évtizeden át egy kisebbségellenes, ateista államban kellett megtalálják helyüket. A kommunista rendszer összeomlását követő átmeneti állapot után idővel egy új világrend szilárdult meg, melyben az erdélyi magyarság is egy előzmények nélküli, új helyzetbe került. A jelenben, a 21. századi erdélyi magyarok sorsát olyan tényezők alakítják mint a globalizálódott gazdaság, a nemzetközi migráció, a virtuális nemzetegyesítés, a globális kulturális áramlatok térnyerése, ennek részeként a szekularizáció és a vallási revitalizáció együttes jelenléte. E változások hatására az egyházakat érő társadalmi kihívások is nagymértékben módosultak.
A Forrpont-műhely célja egy olyan rendezvénysorozat szervezése, amelyben egyrészt a társadalmi változások legfontosabb területeit tekintjük át, másrészt ezeknek az egyházakat és vallási életet érintő hatásait kívánjuk körül járni, hat előadás és az ezeket követő műhelybeszélgetések keretében. A hat alkalom során a következő témákat járjuk körül: a magyar népesség demográfiai változásai, a kivándorlás és bevándorlás hatásai, társadalomszerkezeti átalakulások, gazdasági folyamatok és oktatás. A felvezető előadásokat a témában jártas szakemberek tartják, akiket arra kértünk, hogy az adott témával kapcsolatban az utóbbi harminc év alatt felgyűlt ismereteket szintetizálják. Az előadásokat műhelybeszélgetések követik, melyek keretében e változások egyházi, vallási vonatkozásait elemezzük erre felkért személyekkel.
Az első előadó Horváth István szociológus, aki a migrációs folyamatoknak Romániára és az erdélyi magyarokra gyakorolt hatásait járja körül „A Romániából kiinduló migrációs rendszer kialakulása és az utóbbi harminc év nemzetközi vándorlási folyamatainak sajátosságai” című előadásában.
