Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya szeretettel hívja az érdeklődőket 2026. május 13-án az EME székházába, ahol 17:00 órától dr. habil. Tóth Zsombor DSc irodalomtörténész, tudományos tanácsadó (ELTE HTK Irodalomtudományi Intézet, illetve Centre for Reformation Studies, Budapest) Mohács 500?! Nemzeti emlékhely transzregionális olvasatban: fókuszban a hosszú reformáció (1500−1800) címmel tart izgalmas előadást.
Mohács 500?! Nemzeti emlékhely transzregionális olvasatban: fókuszban a hosszú reformáció (1500−1800)
Az előadás a mohácsi csata (1526) erdélyi recepcióját vizsgálja, különös tekintettel arra a kontextusra, amit a hosszú reformáció hoz létre és tart érvényben. A konfesszionális hagyományok (erő)terében megképződő közösségi emlékek sajátos kora újkori tartalommal telítődnek, amelyek gyakran eltérnek, vagy éppenséggel ellentmondanak annak, amit a 19. és 20. századi magyar nacionalizmus utólagosan visszaprojektál a korszak emlékezet-kultúrájába. Ez történt Moháccsal is, amely a kora újkori Erdélyben, szinte érthető módon nem válhatott egyértelműen „nemzeti közös emlékké,” nem lett a négy recepta religio társadalmának és tagjainak közös emlékhelye (locus memoriae). Fel kell ismernünk, hogy a multietnikus és multikonfesszionális erdélyi kultúrában olyan, a magyarországitól eltérő felekezeti és regionális meghatározottságok hatottak, amelyek nem igényelték azt a fajta nagyelbeszélést, amelyben Mohács a nemzet tragédiáját testesíti meg. E tézis igazolására használt kora újkori források között ott lesz a 260 éve elhunyt Cserei Mihály (1667−1756) néhány kézirata és történeti olvasmánya is.
Tóth Zsombor
