Nemzeti ünnepünk alkalmából, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásáról emlékezünk. Erre a napra jelképként tekintünk, a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbólumaként.
A Kincses Kolozsvár Egyesület Kolozsvári Képesnapok mai részében a 48-49-es forradalom és szabadságharchoz és Kolozsvárhoz kapcsolódó képes levelezőlapokat osztunk meg az érdeklődőkkel.
A Kolozsvári Képesnapok sorozat a kincses városhoz kötődő régi képeslapokat mutat be ciklikusan az érdeklődőknek. Az elkövetkező hetekben, hónapokban bemutatandó képeslapok városunk számos ismertebb és rejtettebb helyszínét, épületét, életképét idézik fel. A levelezőlapokon gyakran feltűnik megjelenésük ideje, postabélyegzésük dátuma, de bárki több információt, a lapok mögött rejlő történetet ismer, bátran ossza meg velünk!
Szeretettel hívunk játékra mindenkit, hogy újra alkossa, lefényképezze, lerajzolja és elküldje nekünk a lapokon szereplő nevezetességeket, helyszíneket, épületeket. A beérkező újraalkotott képeslapokat a Kincses Kolozsvár Egyesület facebook és instagram oldalán közzétesszük!
A 19. század második felében készült akvarell, amelyen Petőfi Sándor és Szendrey Júlia látható Kolozsváron, a hajdani Magyar-kapuval a háttérben. A Magyar utca Kolozsvár egyik legjelentősebb, a középkori város egyik legrégebbi utcája. Gergely Balázs gyűjteménye.
Képes levelezőlap, melyen a kolozsvári “Biasini” szálloda látható. 1847. októberében, kolozsvári látogatásuk idején itt szállt meg Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Az épület Kolozsvár egyik legkorábbi szállóinak egyike, nevét az olaszországi építtetőjétől, Gaetano Biasinitől (1790–1847) kapta. A felvételt a Dunky fényképész fivérek készítették. A postabélyegzőn szereplő dátum 1900. március 25. Bense Jenő gyűjteményéből.
Portré Kossuth Lajosról (1802 – 1894). A nemzeti függetlenségért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc egyik szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot. Gergely Balázs gyűjteménye.
A képeslapon 1909. március 15-én, a kolozsvári 1848-49-es honvédegylet tagjai láthatók. A levelezőlap hátoldalán a Kolozsvári Március 15-i Állandó Bizottság korabeli tiszteletbeli, külső és működő tagjainak listája olvasható, beválasztási időrendben. A képeslap kiadásának ideje 1909. Bense Jenő gyűjteményéből.
Portré Gábor Áron (1814 – 1849) tüzér őrnagyról, az önálló székely tüzérség megteremtő főparancsnokáról. 1848. nov. 28-án a sepsiszentgyörgyi székely gyűlés megbízta a lőszergyártás és hadfelszerelés megszervezésével, Hermányban, Kézdivásárhelyen, Szentkeresztbányán szinte minden anyagi alap nélkül a fegyvereket gyártó telepek sorát teremtette meg. Az 1848. nov. 29-i hidvégi csatában ~ két hatfontos bronzágyúja jelentősen hozzájárult a császári csapatokkal szemben kivívott győzelemhez. Néhány hónap alatt 70 ágyút öntetett; jelentős volt az általa megszervezett lőszer- és puskaporgyártás is. Kossuth – érdemei elismeréséül – őrnagyi rangban az önálló székely tüzérség főparancsnokává nevezte ki. Kiadta Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Kiadásának ideje a 20. század első fele. Gergely Balázs gyűjteménye.
Portré a Nemzeti Dal költőjéről. Petőfi Sándor (1823 – 1849) költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. Személye máig jelképként él emlékezetünkben, a szabadságért való harc szimbólumaként. Kiadta Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Kiadásának ideje a 20. század első fele. Gergely Balázs gyűjteménye.
Képes levelezőlap a kolozsvári országos történelmi Ereklye-Múzeum Egyesület 20. évi fennállása évfordulóján tartott szervezkedő közgyűlés képéről. A kolozsvári Ereklye-Múzeum a nemzet- számára jelentős történelmi kincseket több, mint húsz éven át gyűjtötte. “Egy Pantheont állított a 48-49-es nagy idők emlékeiből (…) Budapesten az egykori Pilvax-kávéházat, a héjjasfalvi honvédelmeket, a kolozsvárt kivégzett székely-vértanúk emlékoszlopát (…) állíttatta.” A képeslap kiadásának ideje 1910. Bense Jenő gyűjteményéből.
Portré Bem tábornokról. Bem József (1794 – 1850) lengyel származású, magyar honvéd altábornagy, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legfontosabb hőse. „Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk, / A szabadság régi bajnoka! / Bosszuálló fénnyel jár előttünk / Osztrolenka véres csillaga.” – írja róla Petőfi Sándor, Az erdélyi hadsereg c. költeményében. Gergely Balázs gyűjteménye. Kiadta Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE).
