Fotókiállítással és emléktábla-avatással tisztelgett Fadrusz János emléke előtt a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Jubileum 700 Egyesület.
A magyar történeti szobrászat egyik legjelentősebb alakjára, a Mátyás-szoborcsoport megalkotójára emlékezve, 2026. április 19-én Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának előadótermében egy, a Fadrusz-életművet bemutató fotókiállítást nyitottunk meg, majd ezt követően azt a kincses város Főterén található és frissen felújított Rósás-ház homlokzatán elhelyezett emléktáblát avattuk fel, amely jelzi: abban az épületben lakott Fadrusz János a Mátyás-szoborcsoport felállításának idején.
Az emléktáblát Gergely István szobrászművész bronz plakettje díszíti, a tábla végső formáját pedig Gergely Zoltán szobrászművész munkájának köszönhetően nyerhette el.
A kiállításmegnyitó ünnepi alkalmát Kostyák-Szövérdi Gergő és Kostyák Előd csellóművészek játéka színesítette.

Kettős, ünnepi eseménnyel nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt március 27-én a kolozsvári illetőségű Orosz Alapítvány és a Kincses Kolozsvár Egyesület közös kezdeményezésére létrejött Kolozsvári Magyar Szalon. A megnyitó nemcsak a kincses város új magyar közösségi- és kulturális terének bemutató eseménye volt, hanem ekkor nyitottuk meg a Sipos László festőművész-grafikus alkotásait bemutató – „A múzsa délutánja” című – tárlatot is a Farkas utca 8. szám (II. emelet, 23-as lakrész) alatt.
A Kolozsvári Magyar Szalon nyitókiállítása Sipos László festőművész-grafikus életművének világába enged betekintést. A művész önkéntes száműzetésben született alkotásai sajátos, szigorú és letisztult vizuális univerzumot tárnak fel. Az erdélyi könyvgrafika meghatározó alakjaként ismert alkotó festményeiben a színek lágyítják és emelik ki azt a lényeglátást, amely grafikáiban szinte csontig csupaszítva jelenik meg. A kiállítás alkalmat ad arra, hogy közelebbről megismerjük ezt a különleges, remetei következetességgel épített művészi világot – mindazok számára, akik már ismerik Sipos László munkásságát, és azoknak is, akik most találkoznak vele először.

A Petőfi 200 emlékévhez kötődően a Kincses Kolozsvár Egyesület a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével partnerségben bonyolította le a Petőfi Erdélye, Erdély Petőfije című diákutaztatási programot, amelynek célja az volt, hogy az erdélyi magyar diákok múzeumpedagógiai foglalkozások és tárlatvezetések során mélyebb betekintést nyerhessenek a reformkor és Petőfi világába.

2022. november 25-én, pénteken este Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című különleges és egyedi stílusú történelmi dokumentumfilmet a Sapientia EMTE Hunyadi Mátyás dísztermében. A gazdag látványvilágú portréfilm az önfeláldozó, korát meghaladó szellemiséggel gondolkodó erdélyi magyar arisztokrata asszony, báró Bornemisza Elemérné Szilvássy Carola életútját mutatja be.
A vetítéssel egybekötött közönségtalálkozón az alkotók, Molnár-Bánffy Kata producer, Szebeni Zsuzsanna rendező és forgatókönyvíró, Ugron Zsolna szintén a film forgatókönyvírója és Bertha Lívia, ugyancsak a film rendezője beszéltek a forgatásról, az utómunkáról, illetve a forgatást megelőző szenvedélyes közös munkafolyamatról és kutatásról.
A beszélgetést követően Szebeni Zsuzsanna rendező megragadta a különleges alkalmat, hogy átadja Szilvássy Carola korán elhunyt gyermekének készült márványtáblát, amely a tervek szerint Carola egykori lakóházára kerül majd.
A maga természete szerint és szabadon című történelmi dokumentumfilm létrejöttét a Nemzeti Filmintézet támogatta.

2015-ben az év első „nagy dobása” februárban a Cseh Tamás emlékest volt, melynek keretében egy 25 évvel ezelőtti előadói estet idéztek fel a 2009-ben elhunyt előadóművész egykori zenésztársai (Novák János, Bornai Szilveszter, Kecskeméti Gábor és Márta István) és barátai. A koncerten a művész 1990-es kolozsvári koncertjének felvételeit is kivetítettük, mely azért volt különösen emlékezetes, mert ez volt az első olyan esemény a forradalom után, amelyen magyarországi előadó lépett a kincses város közönsége elé. Az eseményen beszédet mondott Lévai Anikó jószolgálati nagykövet, az est kezdeményezője, Szép Gyula operaigazgató, Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, illetve Hanák Gábor, a Cseh Tamás Archívum vezetője.

Mátyás király alakjának és korának felelevenítésére egyesületünk számos eseménnyel gazdagította a 2018-as Mátyás-emlékév programjait. A kolozsvári és erdélyi rendezvények a február 23-25. között szervezett XXVI. Kolozsvári Mátyás Napokkal kezdődtek. A Mátyás király születésnapja alkalmából az Amaryllis Társasággal közösen szervezett események középpontjában a reneszánsz zene és tánc, a magyar királyság virágkorának felidézése állott. A 16 programból álló háromnapos kolozsvári rendezvénysorozat több ezer résztvevője megtöltötte az események helyszíneit: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dísztermét, a Diákházat, a Farkas utcai református templomot, Mátyás király szülőházát, a Makovecz Imre tervezte törökvágási református templomot, valamint a sétatéri Kaszinót. Mátyás király alakjának és korának felelevenítésére egyesületünk számos eseménnyel gazdagította az Emlékév programjait. A kolozsvári és erdélyi rendezvények a február 23-25. között szervezett XXVI. Kolozsvári Mátyás Napokkal kezdődtek. A Mátyás király születésnapja alkalmából az Amaryllis Társasággal közösen szervezett események középpontjában a reneszánsz zene és tánc, a magyar királyság virágkorának felidézése állott. A 16 programból álló háromnapos kolozsvári rendezvénysorozat több ezer résztvevője megtöltötte az események helyszíneit: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dísztermét, a Diákházat, a Farkas utcai református templomot, Mátyás király szülőházát, a Makovecz Imre tervezte törökvágási református templomot, valamint a sétatéri Kaszinót. A szombat este másik csúcspontja a menet után sorra kerülő 3D épületvetítés volt Mátyás király szülőházánál. A több ezer érdeklődő miatt több alkalommal lejátszott vetítés megjelenítette legnagyobb királyunk szellemiségét és mesebeli alakját egyaránt.

A magyar kormány az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról történő méltó megemlékezés jegyében a 2016. évet az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította. Az emlékév keretében, Kolozsváron 2016. október 12. és november 21. között 15 szervezet összefogásával emlékeznek meg a forradalomról.
Hangversenyek, kiállítások, történelmi előadások, könyvbemutatók, középiskolai vetélkedő, felovasóest, rendhagyó történelemóra, történettudományi kerekasztal, színházi előadás és filmklub képezi rendezvénysorozat gerincét. Az események fő helyszíne a Kincses Kolozsvár Egyesület által működtetett Szentegyház utca 4. szám alatti kiállító- és előadótér az 1956-os emlékév kolozsvári központja. Eztérben berendezett előadótér, amely a több mint egy hónap alatt a különböző előadások és beszélgetések helyszínéül szolgál. Ugyanitt működik majd az 1956-ot felidéző dokumentumfilmeket és játékfilmeket bemutató filmklub is. Ezen kívül további 11 helyszínen lesznek programok: a sétatéri ’56-os emlékműnél, a Kolozsvári Magyar Operában, Magyarország Főkonzulátusának rendezvénytermében, Mátyás király szülőháza előtt, továbbá civil, oktatási és egyházi intézmények helyszínein.

A Kincses Kolozsvár Egyesület évente Kincses Kolozsvárért-díjat adományoz azon magánszemélyeknek és intézményeknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a kolozsvári magyar közösségi és kulturális élet fellendítéséhez.

A Kincses Kolozsvárért-díjakat 2013-ban osztottuk ki először a város közösségi életének fellendítésében és a Kolozsvári Magyar Napok megszervezésében vállalt tevékenységek elismeréseként.